Fejléc
    2021. május 18. kedd, Erik napja van
Fejléc
   Nyitóoldal | Eladó kastélyok | Kastélymúzeumok | Kastélyszállók | Belépés
Kastélykereső
Régió
Magyarország (75)
Erdély (6)
Felvidék (2)
Délvidék (2)
Felsõõrvidék (1)
Kárpátalja (1)
Család
Ismeretlen (9)
Károlyi (6)
Podmaniczky (3)
Zichy (3)
Teleki (3)
» összes
Stílus
Klasszicista (20)
Ismeretlen (18)
Barokk (16)
Eklektikus (11)
Romantikus (7)
» összes
Építész
Ismeretlen (71)
Ybl Miklós (5)
Hild József (2)
Fellner Jakab (2)
Ray Rezsõ (1)
» összes
Művelési ág
Ismeretlen (22)
Múzeum (11)
Magántulajdon (7)
Hotel (7)
Oktatási intézet (6)
» összes
új keresés

Schönborn kastély

Schönborn kastélyAz adatlap módosításához vagy bővítéséhez kattintson ide

Régió: Kárpátalja
Megye: Beregszász
Település: Beregvár
Építés éve: 1895
Család: Schönborn
Stílus: Historizáló
Építész: Ismeretlen
Művelési ág: Szanatórium

Fekvés

A Munkácstól északkeletre, 18 kilométerre és Ungvártól 60 kilométerre egy hatalmas 50 hektáros park közepén, a Latorca völgyében álló beregvári Schönborn-kastély Kárpátalja legszebb mûemlékei közzé tartozik.

Előzmények

A Schönborn-család jelentõs szerepet játszott Kárpátalja, különösen az egykori Bereg vármegye történetében. A Schönborn-uradalom vidékünk legfejlettebb birtoka volt, szõlészete, borászata, állattenyésztése kimagasló szerepet játszott mezõgazdaságunk fejlõdésében. Hogyan került ez a hatalmas birtok a Schönborn-család tulajdonába? 1711-ben az osztrák császári udvar elkobozta a Rákóczi-uradalmat, a számûzött fejedelem birtokai a császári koronára szálltak, akárcsak Vay Ádám, Visky Sámuel, Krucsay István és más Rákóczihoz hû fõurak birtokai. Az elszegényedett jobbágysággal rendelkezõ munkácsi uradalom kezdetben a szepesi kincstári igazgatóság kezelésébe került, de a gondatlan és szakszerûtlen gazdálkodás következtében alig adott jövedelmet. 1726-ban VI. Károly osztrák császár gróf Schönborn Lothár Ferenc mainczi érseknek és választófejedelemnek adományozta az uradalmat az uralkodói ház iránt tanúsított hûsége és a császári seregnek felajánlott adományai jutalmazásául, a munkácsi várat azonban a császár magának és utódainak tartotta fenn. Az érsek 1711. január 3-án hitbizományi alapítványt hozott létre egyetlen életben lévõ fivére gróf Schönborn és Reichszelberg Menyhért Frigyes javára. Az alapítványról szóló okmány I. cikkelye kiemelte, hogy az elsõszülöttségi jogra alapított hitbizomány két fõágra, az osztrák és a német birodalmira osztassék, az egyikbe Menyhért Frigyest, a másikba Ferenc Ervint iktassák be. Kiköttetett, hogy a család bizományosai elégedjenek meg a birodalmi grófi méltósággal, hercegi rangra ne törekedjenek. Kiköttetett az is, hogy az elsõszülött nagykorúsága elérése és a vagyon átvétele után két éven belül köteles megnõsülni, de csak rangjához méltó nõt vehet el, mégpedig olyan hajadont, aki tizenhatnál több õst képes kimutatni. A két ágra szakadt hitbizomány élére gróf Schönborn Bucheim Wolfsthal Ferenc Ervint és gróf Schönborn Bucheim Wolfsthal Anselm Ferencet nevezték ki. Megállapították a birtok örökösödési és kezelési rendjét. Az uradalmat csak római katolikus szentegyházhoz tartozók örökölhették. Gróf Schönborn Lothar Ferenc 1729-ben elhunyt, a királyi adományt a császár 1728. szeptember 29-én kelt okmányával a család javára megerõsítette. Gróf Schönborn Bucheim Ervin Jenõ 1740-ben vette át az uradalmat, de nagykorúságáig azt Ferenc György érsek és anyja Monteforti Mária Terézia grófné kezelte. 1746-ban a császár örökös fõispáni méltósággal ruházta fel a grófot, amelybe 1752. február 16-án Beregszászon ünnepélyesen be is iktatták. Ettõl kezdve apáról fiúra szállt Bereg vármegye fõispáni méltósága, mivel azonban viselõi túlnyomórészt Bécsben tartózkodtak, helyettük az általuk kinevezett helytartók kormányoztak. 1764-ben a királyi ügyész javaslatot tett a birtok visszavételérõl, ami ellen a grófi család erélyesen tiltakozott. Ennek ellenére a királyi ügyész pert indított az adomány megszûntetése végett azzal az indoklással, hogy az uradalom elidegeníthetetlen királyi birtok. A per 1786-ig, vagyis több mint 22 éven át tartott, végül is az ítélet szerint a grófi család kénytelen volt lemondani birtokáról. Az uradalmat 1791-ig a kassai kincstári igazgatóság kezelte, közvetlenül azonban az ungvári kincstári prefektúra igazgatta, melynek élén Csató Ádám kincstári tanácsos állt. A király közbenjárására azonban 1792 elején ismét visszaadták az uradalmat a Schönborn-családnak és az egészen 1944-ig az birtokában is maradt.

Az építés

A hatalmas, fényûzõ beregvári Schönborn kastély 1890-1895 között épült a XIX. század utolsó évtizedeiben divatos angol Tudor-féle stílusban. Akkoriban a magyar nemesség is szívesen alkalmazta ezt az építészeti stílust. A kastélyt a környék legmagasabb pontján építették fel. Díszes óratornya háromemeletes, az oldalszárnyak egyemeletesek.

A kastély életútja

kastély 50 hektáros parkja Kárpátalja legnagyobb és legszebb tájépítészeti együttese. A Kárpátokban õshonos növényzet között egzotikus fák, bokrok szebbnél szebb példányai találhatók. A park közepén kialakított kristálytiszta vizû tóban ritka vízi növények pompáznak. Gyönyörûek a kastély körül ültetett nyírott bokrok, növénysövények, színpompás virágágyások. A kastély jelenleg szanatóriumnak ad otthont. Parkja látogatható.

Kastélypark

Képek

Schönborn kastélyRég

Copyright 2008-2015 Top Choice Kft.
Minden jog fenntartva