Fejléc
    2020. november 29. vasárnap, Taksony napja van
Fejléc
   Nyitóoldal | Eladó kastélyok | Kastélymúzeumok | Kastélyszállók | Belépés
Kastélykereső
Régió
Magyarország (75)
Erdély (6)
Felvidék (2)
Délvidék (2)
Felsõõrvidék (1)
Kárpátalja (1)
Család
Ismeretlen (9)
Károlyi (6)
Podmaniczky (3)
Zichy (3)
Teleki (3)
» összes
Stílus
Klasszicista (20)
Ismeretlen (18)
Barokk (16)
Eklektikus (11)
Romantikus (7)
» összes
Építész
Ismeretlen (71)
Ybl Miklós (5)
Hild József (2)
Fellner Jakab (2)
Ray Rezsõ (1)
» összes
Művelési ág
Ismeretlen (22)
Múzeum (11)
Magántulajdon (7)
Hotel (7)
Oktatási intézet (6)
» összes
új keresés

Kemény-kastély

A kastélyAz adatlap módosításához vagy bővítéséhez kattintson ide

Régió: Erdély
Megye: Maros
Település: Marosvécs
Építés éve: 1648
Család: Kemény
Stílus: Gótikus
Építész: Ismeretlen
Művelési ág: Gyógyintézet

Fekvés

Marosvásárhelytõl (Târgu Mureº) indulva a Szászrégen (Reghin) – Maroshévíz (Toplita) útvonalon, a Maros jobb oldalán találjuk Marosvécset. Marosvécset a rómaiak nem hiába választották castrum építésének helyszíneként, mivel egy stratégiailag igen fontos pontnak számított a történelem folyamán. Miután a castrum elpusztult, az államalapítás idejében is, majd a tatárjárást követõen is a magaslaton ismét felépült a védelmet nyújtó vár, melyet vizesárok vett körül és így bevehetetlennek tûnt. Bejutni csak felvonóhídon lehetett. A 19. század közepén a vécsi vár környékén végzett ásatások során egy bélyeges téglát találtak, melynek felirata: Ala I. numeri illyricorum, vagyis egy illír csapategység állomásozott a castrumban. Az 1200-as évek elejétõl kõbánya mûködött a közelben. A bánya és a castrum megmaradt köveibõl épült fel késõbb a marosvécsi vár, mely Erdély legnagyobb folyóvölgyének legészakibb mûemléke. Ott áll ma is büszkén a Maros-völgy jobb parti völgylépcsõjének szélén, s bástyáinak kilátójából északra föl a havasokig, délre le Marosvásárhelyig nyílik gyönyörû kilátás.

Előzmények

A marosvécsi vár õse nem a mai helyén állt, hanem a közeli gyümölcsöskertben. Vécs elsõ írásos említése közel nyolc évszázadra tekint vissza. II. Endre magyar király 1228-ban elvette, a felesége, Gertrudis királyné megölésében részes Kacsics Simontól annak birtokait, s az adományozó oklevél tanúsága szerint a besenyõ eredetû Tomaj nemzetségbeli Dénes tárnokmesternek, a késõbbi nádornak adta Vécs /Vecheu/ várát. Tõlük örökölték a Losonczi Bánffyak õsei, akik másfél századig voltak urai. 1467-ben a család részt vett a Mátyás király elleni lázadásban, s ezért birtokukat elveszítették, a király pedig a várat egyik Hunyad megyei rokonának, Ongor János udvari vitéznek adta. Tõle került a Magyarországon ugyancsak befolyásos és dúsgazdag Szobi Mihály tulajdonába. Ennek halálát követõen, 1527-ben Szapolyai János az összes Szobi-birtokot Werbõczynek adományozta, aki állítólag itt írta meg a híres Tripartitumot. A következõ években sokszor cserélt gazdát a vár – adják-veszik a királyok, fejedelmek. A sorrendet Kendi Ferenc, az akkori idõk egyik vezéregyénisége kezdi, aztán Báthori Zsigmond adja anyai nagybátyjának, a már akkor ugyancsak jeleskedõ Bocskai Istvánnak; néhány év múlva (ekkor már 1612-t írunk) a vár Wesselényi István kezébe kerül, volt a Bethlen Gáboré is, de õ továbbadta unokaöccsének, Bethlen Péternek, majd ennek halála után I. Rákóczi György fejedelemé. A várhoz abban az idõben hét falu tartozott: Vécs, Erdõszakál, Felsõrépa, Felsõ és Alsó Idecs, Kövesd, Lövér és Felfalu egy része. I. Rákóczi György kedves hívének, a hadjáratokban jobbkezének számító Kemény Jánosnak szánta, de akaratát már csak fia, II. Rákóczi György valósíthatta meg és 1648 nov. 28-án a vécsi várat öt faluval Kemény Jánosnak (a késõbbi fejedelemnek) és utódainak adományozta. Ettõl fogva Marosvécs háromszáz évig a Kemény család tulajdona. Szép fekvéséért s a benne töltött csendes, békés napokért mindenki szerette. A várépület körül tapaszos, zsindelyes sövénypalánk-kerítés állott, benne méhes- és szõlõskerttel, ezek mellett darabontházzal, istállókkal, nyári házzal, színekkel és szekerekkel s 60 szekérnyi tüzelõfával.

Az építés

A belsõ várat a ma is meglevõ árok körítette, s ezen át csapóhíd vezetett a várépületbe. A szobák elõtt az udvar felõl három oldalon emeletes deszkafolyosó húzódott végig. a szobáknak téglapadlója, az emeleteken gerendás-deszkás mennyezete, zöld mázas kemencéi voltak. különbözõ bútorok is állottak bennük: az egyikben még fürdõkád is volt. Említik a vár óratornyát is, volt a várban néhány ágyú s tüzérségi felszerelés.

A kastély életútja

A várhoz vezetõ szerpentines út a XX. Század eleji nagy rendezéskor, virágokkal szegett sétaúttá alakult, s mellette az egykori várárokban rózsafák virágoznak. A várkapuhoz vezetõ kõhíd két oldalán egy-egy kõoroszlán állt, de ezek sajnos, a második világháborúban elpusztultak. A várkastély belsejébe érve a helyenként három méter vastag falak mutatják, hogy több száz éves épületben járunk. A várépület mai földszintjén a látogatót egy emberöltõvel ezelõtt meghitt, finom szobabelsõk fogadták, itt-ott családi képekkel. Az északi nagy új sarokbástya õrizte megújíttatói Kemény Kálmán és felesége arcképeit s a szép könyvtárnak fõleg a XIX. század végi és XX. század eleji anyagát. Ezt a hatalmas bástyát csak a múlt század elsõ negyedében építették újra, Möller Istvánnak, a vajdahunyadi várkastély nagynevû restaurátorának terve szerint. Sajnos a II. világháborút követõ államosítással a kemény családot kisemmizték és ezzel a többi ingatlannal és ingósággal együtt a marosvécsi várat is, elkobozták.

Kastélypark

A vár mögött hatalmas park található. A park kinézete az évszázadok során lényegesen megváltozott. A somoskert, a sáfrányos, a virágoskert, a méheskert, a vár körül rikoltozó pávák mára sajnos eltûntek, de az embert, ahogy a vár közelébe ér hatalmába keríti a történelem szelleme. A parkban néhány különleges fa törzsére rögzített latin megnevezés utal arra, hogy itt valamikor arborétum volt. A kastélytól nyugatra megtalálhatóak a földvár fûvel benõtt terepalakulatai. Sajátos élményt nyújt a két vár egymásmellettisége. A parkban, a tölgyfák árnyékában (melyeket egyes vélemények szerint még II Rákóczi György ültettetett) található a Kemény család sírhelye. Itt helyezték örök nyugalomba báró Kemény Jánost, feleségét a vár úrnõjét, Auguszta Patont, valamint leányukat Kemény Klió operaénekesnõt, az 1935-ben felállított, s ma már jelképnek számító Helikon-asztal szomszédságában. A Helikon-asztalt ünnepélyes keretek között 1935-ben adta át Makkai Sándor Kemény Jánosnak és feleségének, mint a Helikon íróinak ajándékát. A park jelenleg ismét a Kemény család tulajdonában van.

Képek

A kastélyA kastélyA kastélyA kastélyA parkA parkKorabeli kép távolrólKorabeli képA vár egykori könyvtára, mely ugyancsak elpusztult.Korabeli felvétel a vár belsejébõl

Copyright 2008-2015 Top Choice Kft.
Minden jog fenntartva