Fejléc
    2020. november 29. vasárnap, Taksony napja van
Fejléc
   Nyitóoldal | Eladó kastélyok | Kastélymúzeumok | Kastélyszállók | Belépés
Kastélykereső
Régió
Magyarország (75)
Erdély (6)
Felvidék (2)
Délvidék (2)
Felsõõrvidék (1)
Kárpátalja (1)
Család
Ismeretlen (9)
Károlyi (6)
Podmaniczky (3)
Zichy (3)
Teleki (3)
» összes
Stílus
Klasszicista (20)
Ismeretlen (18)
Barokk (16)
Eklektikus (11)
Romantikus (7)
» összes
Építész
Ismeretlen (71)
Ybl Miklós (5)
Hild József (2)
Fellner Jakab (2)
Ray Rezsõ (1)
» összes
Művelési ág
Ismeretlen (22)
Múzeum (11)
Magántulajdon (7)
Hotel (7)
Oktatási intézet (6)
» összes
új keresés

Horthy-kastély

A levegõbõl ...Az adatlap módosításához vagy bővítéséhez kattintson ide

Régió: Magyarország
Megye: Jász-Nagykun-Szolnok
Település: Kenderes
Építés éve: 1800
Család: Horthy
Stílus: Neobarokk
Építész: Kalin Ferenc, Ismeretlen
Művelési ág: Oktatási intézet

Fekvés

Kenderes 5300 lakosú, jellegzetes alföldi település, Jász-Nagykun-Szolnok megye középsõ részén fekszik. Lehetõségeit nagyban meghatározza a várost átszelõ 4. számú fõútvonal. Ez a vidék a honfoglalástól kezdve lakott. Oklevelek alapján kimutatható, hogy ezt a területet Árpád vezér Aba nemzetsége foglalta el. A XIX. század második felében jutott Kenderesen örökséghez a város fejlõdését segítõ Horthy család. Horthy Miklós kormányzósága idején a családi birtok és a város is országos mintaként élt a köztudatban. Ebben az idõszakban alakult ki a település arculata, ekkor épült a város középületeinek nagyobb része.

Előzmények

Az eredetileg Magyarország északkeleti részén és Erdélyben birtokos Horthy család címerét 1635-ben kapta. Címertábláján álló, csücskös talpú kék pajzsban hármas zöld halom látható, középen jobbra fordult páncélos jobb kar könyököl, s markában felfelé három arany búzakalászt tart. A pajzson lévõ jobbra fordított, koronás, nyílt lovagsisak dísze a pajzsbeli kar. A sisak takarója jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst. A köznemesi származású család viszonylag késõn, a XIX. század közepén került a Szabolcs megyei Ramocsaházáról Kenderesre. 1857. október 30-án Horthy István (1830–1904), a kormányzó édesapja feleségül vette dévaványai Halasy Paulát, és édesanyjának, Puky Amáliának örökségére, a négyszáz katasztrális hold szántóból, valamint ötven hold rétbõl álló kakati birtokra költözött.

Az építés

A falu közepén lévõ õsi kastély történetének részletei máig tisztázatlanok. Az eredetileg földszintes, késõ barokk stílusú épület 1857-ben került a Horthy család birtokába, midõn a Szabolcs megyébõl áttelepült Horthy István feleségül vette Halasy József kenderesi birtokos leányát, Paulát. Minden valószínûség szerint az 1800-as évek elsõ harmadában Halasy Károly, a kormányzó dédapja építtette fel, késõ barokk stílusban. Gyõry Lajos, Kenderes néhai tudós lelkipásztora szerint azonban a XVIII. század derekán a Károlyi grófok udvarháza állt ezen a helyen, és a kúriát Halasy alispán csak kibõvíttette. A kastély építészeti érdekessége, hogy a késõ barokk stílust egy korábbi irányzat, a bécsi barokk jegyeivel egészítették ki. Ez az átépítés Horthy Miklósnénak volt köszönhetõ, akinek a család bécsi tartózkodásának idején a Mária Terézia-kori, gyönyörû barokk épületek nagyon megnyerték a tetszését. Kenderesen a vasútállomás kormányzói várója és a községháza homlokzata ugyancsak Horthyné ízlésére utal, nejének a kormányzó ezzel is igyekezett kedvében járni.

A kastély életútja

Az 1919 nyarán vívott harcok során, amikor a magyar Vörös Hadsereg a községet a románoktól átmenetileg visszafoglalta, a kastély súlyosan megrongálódott. 1922-ben a tetõzetet állították helyre, majd 1925-ben Kalin Ferenc tervei szerint az egész épületet átépítették. A földszintet dohányzóval és az elõtte kialakított terasszal, a két oldalszárnyat a bejárat felõli oldalon négyoszlopos tornáccal, a fõszárnyat pedig íves kocsi-aláhajtóval toldották meg. Jelentõsen megváltozott az épület belsõ beosztása is. A közfalakat áthelyezték, a fõszárnyra emeletet húztak, a padláson pedig manzárdszobákat alakítottak ki. Az új lakószobákkal alkalmassá tették a kastélyt vendégek fogadására és elhelyezésére, mivel 1944 elõtt a miniszterek, tábornokok, külföldi államférfiak és diplomaták a nyári idõszakban gyakran megfordultak a kormányzó kenderesi rezidenciáján. 1944 októberében a Horthy családot a németek elvitték. Ezután a kastélyban lévõ értékeket széthordták és megpróbálták az épületet tönkretenni. A bútorokat elhordták, a csodálatos könyveket és megmaradt tárgyakat máglyára hordták és elégették. Volt olyan idõszak, amikor az épületet magtárnak használtál, illetve lovakat tartottak benne. 1950-ben iskolát létesítettek itt. Elõször 6 hetes traktoros képzést indítottak itt, majd késõbb mezõgazdasági szakiskolát létesítettek. Jelenleg a kastélyba látogatók az épület szépségét tekinthetik meg, valamint azt a pár helyiséget, ami eredeti állapotában megmaradt. Az egykori pipázó pedig emlékszobaként õrzi a múltat, amelyben képeket láthatnak a régi idõk kastélyáról. Aki elõször jár településünkön, bizonyára némi meglepõdéssel hallja a helybeliek, köztük is különösen az idõsebbek nosztalgiától sem mentes történeteit Horthy Miklósról és családjáról. Magyarországon egyedülinek számít a kastély bejárata elõtt látható Horthy-mellszobor is: 1945 után sehol máshol nem állítottak szobrot az egykori kormányzónak. Kenderesen azonban Horthy Miklósra elsõsorban nem mint politikusra, a háborús tragédiába sodródott Magyarország államfõjére emlékeznek. A falu bõkezû patrónusát, jó szándékú és emberséges birtokosát tisztelik személyében.

Kastélypark

A kastélyhoz közvetlenül 10 holdnyi föld tartozott, ez fõként nagy parkból állt, illetve zöldségeskert, gyümölcsös volt itt található. A park végében halastó volt kialakítva.

Képek

A levegõbõl ...KastélyparkA Horthy-kastély utcai frontja 1945 elõttDohányzó a Horthy-kastélyban (1940 körül)A kastély mint Mezõgazdasági Gépészképzõ SzakiskolaNõi szalon a Horthy-kastélyban (az 1940-es évek elsõ fele)A Horthy család címere

Copyright 2008-2015 Top Choice Kft.
Minden jog fenntartva