Cziráky kastély

Az adatlap módosításához vagy bővítéséhez kattintson ide

Régió: Magyarország
Megye: Gyõr Moson Sopron
Település: Dénesfa
Építés éve: 1830
Család: Cziráky
Stílus: Klasszicista
Építész: Hild József
Művelési ág: Ismeretlen

Fekvés

Fõ utca 19.

Előzmények

Cziráky Dénes IV. Bélának tett szolgálataiért kapta a birtokot a királytól.Cziráky letelepedett a birtokon és a települést róla Dénesfalvának nevezték el. Dénes udvarháza nem állhatott a mai park akkor még árvízjárta területén. A mai kastély elõdjének építési idejét nem ismerjük de arról tudunk, hogy az 1600-as évek elején már már egyemeletesre építették át. 1683-ban a Bécs ellen vonuló törökök az egész falut megsemmisítették. Az újra építés 1728-ban kezdõdött de a Cziráky család csak 1759-ben szerezte vissza tulajdonjogát.

Az építés

1826-1830

A kastély életútja

A kastélyt tájképi kert veszi körül. A park fajgazdagsága, sõt a fajon belüli alakgazdagság a századforduló körül tetõzött. A fás növények jegyzékét összeállító neves kertész-botanikus Papp József szerint 1959-ben a parkban 41 fenyõfaj, illetve alakváltozat, 128 lombos fa, cserje - és félcserje volt található. Az eredeti Répce-ártéri fajok közül a kocsányos tölgy, a magas kõris, a mezei szil, a vénic szil, a mézgás éger, a fekete nyár, a mezei juhar, a kislevelû hárs és gyertyán, a Kárpát-medence térségében honosok közül a luc, az erdei-, a feketefenyõ, a tiszafa, a kocsánytalan tölgy, a hegyi szil, a szelídgesztenye, a hegyi és korai juhar, a nyír, a cserszömörce, az aranyesõ, a húsos som, a török mogyoró és levélszín változatként a vérbükk említhetõ. Végül néhány egzóta: keleti luc, ezüstfenyõ, tengerparti vagy óriás jegenyefenyõ, simafenyõ, kanadai hemlockfenyõ, libanoni cédrus, virginiai boróka, nyugati és keleti tuja, óriás tuja, fehér tölgy, japánakác, tulipánfa, vasfa gazdagítja a szép kertet.

Kastélypark

Képek