Fejléc
    2020. november 29. vasárnap, Taksony napja van
Fejléc
   Nyitóoldal | Eladó kastélyok | Kastélymúzeumok | Kastélyszállók | Belépés
Kastélykereső
Régió
Magyarország (75)
Erdély (6)
Felvidék (2)
Délvidék (2)
Felsõõrvidék (1)
Kárpátalja (1)
Család
Ismeretlen (9)
Károlyi (6)
Podmaniczky (3)
Zichy (3)
Teleki (3)
» összes
Stílus
Klasszicista (20)
Ismeretlen (18)
Barokk (16)
Eklektikus (11)
Romantikus (7)
» összes
Építész
Ismeretlen (71)
Ybl Miklós (5)
Hild József (2)
Fellner Jakab (2)
Ray Rezsõ (1)
» összes
Művelési ág
Ismeretlen (22)
Múzeum (11)
Magántulajdon (7)
Hotel (7)
Oktatási intézet (6)
» összes
új keresés

Zichy - Hadik kastély

Az adatlap módosításához vagy bővítéséhez kattintson ide

Régió: Magyarország
Megye: Fejér
Település: Sárszentmihály
Építés éve: 1900
Család: Zichy, Hadik
Stílus: Romantikus, Neogótikus
Építész: Möller István
Művelési ág: Magántulajdon

Fekvés

Sárszentmihály település központjában, 20 hektáros természetvédelmi terület közepén

Előzmények

A Zichy grófok 1900 körül építették fel Sárszentmihályon második kastélyukat. A terveket Möller István budapesti építész készítette romantikus, angol neogót stílusban. 1930-ban a brassói báró Szterényi család vásárolta meg a kastélyt, 1941-ig Szterényi József tulajdonát képezte. A Szterényi család 1918-ban, az utolsó családok egyikeként kapott bárói rangot József személyében. Szterényi József 1905-10 között kereskedelemügyi miniszteri posztot töltött be, április 20-28. között kijelölt miniszterelnök is volt. A báró 1941-ben bekövetkezett halála után Szterényi Sándor lett a kastély tulajdonosa.

Az építés

Szabadon álló, emeletes, téglalap alaprajzú épület. Fõhomlokzata 1+A+1+1+1+2 osztású, a középrésze trapéz alaprajzú, jobb sarkán hengeres saroktorony áll.A homlokzat baloldali része elõtt terasz húzódik. A hátsó homlokzaton 2+1+2+1+1 a nyílásritmus, a baloldali rizalit a személyzeti lépcsõt, a jobboldali pedig a díszlépcsõt foglalja magában. Ez utóbbin hatalmas neogótikus ablak látható, felette gerendavázas háromszög-oromzat húzódik. A baloldali homlokzat 2, a jobboldali 3 tengelyes. Belsejében a bejárati elõcsarnok falait faburkolat, a hall mennyezetét kazetta borítja. Az abból nyíló kártyaszoba hasonló kiképzésû. A hallból indul az emeletre vezetõ háromkarú, igen míves tölgyfa lépcsõ. A kastély mellett tornyos, gerendavázas falú kiskastély áll

A kastély életútja

A Zichy grófok 1900 körül építették fel Sárszentmihályon második kastélyukat. A terveket Möller István budapesti építész készítette romantikus, angol neogót stílusban. 1930-ban a brassói báró Szterényi család vásárolta meg a kastélyt, 1941-ig Szterényi József tulajdonát képezte. A Szterényi család 1918-ban, az utolsó családok egyikeként kapott bárói rangot József személyében. Szterényi József 1905-10 között kereskedelemügyi miniszteri posztot töltött be, április 20-28. között kijelölt miniszterelnök is volt. A báró 1941-ben bekövetkezett halála után Szterényi Sándor lett a kastély tulajdonosa. 1951-tõl a Sárszentmihályi Állami Gazdaság kezelésében állt az épület. 1990 és 1995 között az ÁVÜ tulajdonát képezte, ezután magántulajdonba került. Új tulajdonosa teljesen felújítatta. Jelenleg eredeti hasznosítású. A kastélyt gondozott angolpark övezi. 2000-ben boldog Apor Vilmos tiszteletére Dr Takács Nándor székesfehérvári megyés-püspök kápolnát szentelt a parkban. Itt található a püspök díszes ereklye-tartója, benne szövetdarabbal, amely átitatódott a mártírhalált halt püspök vérével.

Kastélypark

A természetvédelmi területet gépkocsival a Székesfehérvár-Sárszentmihály közötti közúton, Veszprém felõl a 8-as számú fõútról Várpalota és Inota között letérve, Nádasdladány és Sárkeszi érintésével gépkocsival (Székesfehérvár felõl autóbusszal is), vonattal pedig a Sárszentmihály vasútállomástól mintegy két kilométeres gyaloglással lehet elérni. A park történetérõl kevés irodalmi anyag maradt ránk. Károly J. írta le, hogy 1650-tõl Zichy Istvánnak és Baranyai Máriának és örököseinek adományozta III. Ferdinánd a birtokot "�Ma is ezek utódjáé, gr. Zichy Jenõé, kinek itt példaszerû gazdasága van�" Károly J. könyvében említett kastélyt késõbb lebontották és annak helyén, az 1870-es években angolgót stílusú új kastélyt építtetett a Zichy-család. A kastély és a park 1930-ban vásárlás címén báró Szterényi tulajdonába került. Az állami gazdaságok megalakulása óta 1992-ig a jogutód nélküli megszûnésig, a Sárszentmihályi Állami Gazdaság igazgatási központja volt a kastély. Sajnos ettõl az idõponttól felgyorsult a park pusztulása, engedély nélküli fakivágások, falopások, illegális szemétlerakások jelentik a legnagyobb kártételt. A kastélypark koráról keveset tudunk. A parkot a tájképi vagy angol kertstílusú ízlésnek megfelelõen alakították ki, amelyben a kocsányos tölgy mellett a Duna-Tisza közi tölgyesekbõl hiányzó gyertyán sok méretes és idõs példánya is megtalálható. A park igazi értékét a hazai fa- és cserjefajokból mûvészien kialakított erdõfoltok, facsoportok jelentik. A kastély mellett hatalmas kocsányos tölgy hívja fel magára a figyelmet. Életkora 180 év körüli, törzskerülete 485 cm, koronavetülete 33 m. Alacsony törzsébõl 8-10 m magasságban nyúlnak ki az oldalágak. Terebélyes koronája alatt az árnyéktûrõ borostyán teljesen benõtte a talajt. A kastély különleges, az országban kevéssé ismert építészeti stílusával hívja fel magára a figyelmet. Falaira felfuttatott trombitafolyondárral, a borostyánnal, valamint az õsszel lángolóan vörös levelû borostyánszõlõvel (vadszõlõ) csodálatos esztétikai látvány. Az erdõfoltok kontrasztos szín hatását a lombos fák koronája fölé magasodó, hatalmas termetükkel tekintélyt parancsoló erdei- és feketefenyõ-csoportok jelentik. A tûlevelét hullató vörösfenyõ karcsú alakjával és csipkére hasonlító lombjával tûnik ki. A hazai juharfajokat a korai, a hegyi a mezei juhar, a gyomfának tekintett hazai juharváltozatok képviselik. A hatalmasra nõtt példányok közül a leggyengébb növekedésû erélyû mezei juhar is 255 cm törzskerületû. A juharfák õszi lombszínezõdése csodálatos színkavalkádot alkot a bükk sárgás, vérbükk sötétvörös és a parkban lévõ egyéb fák lombjának ezernyi színével. A parkban elõforduló fafajok közül említést érdemel még a kislevelû hárs , a juharlevelû platán, a vadgesztenye, madárcseresznye, szürke nyár, japánakác és a ciprusfélék közül a virginiai boróka. A különleges fafajok közül a környezetébõl kimagasló karcsú, piramis vagy tornyos tölgy, a tövis nélküli gledícsia, a Kínából származó páfrányfenyõ, valamint a dárcseresznye és a csepleszmeggy spontán hibridje a Cerasus x mohácsyana. A cserjeszmet az ostorménbangita, a kányabangita, a csíkos kecskerágó, a húsos és veresgyûrû som, az alásfa és az erdei iszalag képezi. A kastély körüli ápoltabb erdõfoltok gyepszintjét szinte teljesen beborítja az örökzöld kis télizöld - májusban kék színû virággal pompázó szõnyege és a szintén örökzöld, közismert borostyán, amely az erdei iszaggal együtt a fák törzsén felkúszik a lombkoronára is. A park egyes részein túlszaporodott iszalag egyébként káros a fás növényzetre. A park évszádos fái és az alattuk lévõ cserjeszint biztos fészkelõ- és táplálkozóhelye az itt élõ gazdag madárfaunának.

Képek



Copyright 2008-2015 Top Choice Kft.
Minden jog fenntartva